Képzelj el egy csendes erdőt, ahol minden fa önmagában áll, de együtt egy gyönyörű tájat alkotnak. Az introvertált emberek is ilyenek: egyedül is erősek, de a közösségben is megvan a helyük.

Az önérvényesítés azonban néha olyan lehet, mintha egy szarvas próbálna átkelni az autóúton: ijesztő és kihívásokkal teli.

Az introvertáltak számára az önérvényesítés mestersége különösen nehéz lehet, mert számos mentális csapda nehezíti az útjukat. De ne aggódj, ebben a cikkben felfedek pár tippet, hogyan küzdjünk meg ezekkel a csapdákkal, hogy magabiztosabban állhassunk ki magunkért!

Az önérvényesítés 9 mentális csapdája és tippek (nemcsak) introvertáltaknak a leküzdésükre

1. Megerősítési torzítás

Az első mentális csapda a megerősítési torzítás. Ez akkor jelentkezik, amikor csak azokat az információkat vesszük észre, amelyek megerősítik a meglévő negatív hiedelmeinket.

Például, ha úgy gondoljuk, hogy rosszak vagyunk a kommunikációban, csak azokat az eseteket fogjuk észrevenni, amikor dadogunk vagy elfelejtjük a mondanivalónkat.

Hogyan küzdjük le?

Vezessünk „sikernaplót”, ahol minden egyes pozitív visszajelzést és sikeres kommunikációs helyzetet feljegyzünk. Így a következő alkalommal, amikor kételkedünk magunkban, csak lapozzunk bele, és emlékeztessük magunkat, hogy igenis képesek vagyunk jól kommunikálni.

2. Negativitás

A negativitási torzítás miatt hajlamosak vagyunk a negatív élményekre fókuszálni, és figyelmen kívül hagyni a pozitívakat.

Egyetlen rossz visszajelzés elég ahhoz, hogy elrontsa az egész napunkat, miközben tíz dicséret elhalványul mellette.

Hogyan küzdjük le?

Minden este írjunk le három dolgot, ami jól ment aznap. Legyen szó akár egy kedves mosolyról, amit kaptunk, vagy egy jól sikerült munkafeladatról. Ez segít átbillenteni az agyunkat a pozitív gondolkodásra.

3. Túláltalánosítás

Ha egy dolog rosszul sül el, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minden más is így fog történni.

Egyetlen rosszul sikerült prezentáció után például azt hisszük, hogy soha többé nem fogunk jól szerepelni.

Hogyan küzdjük le?

Próbáljunk meg az egyes eseményeket külön-külön kezelni. Tanuljunk a hibákból, de ne hagyjuk, hogy egyetlen negatív élmény meghatározza az önértékelésünket.

4. Katasztrofizálás

A katasztrofizálás során hajlamosak vagyunk a legrosszabb forgatókönyveket elképzelni. Egy apró hiba után azt gondoljuk, hogy minden összeomlik, és soha többé nem fogunk jól teljesíteni.

Hogyan küzdjük le?

Próbáljunk meg reálisabb perspektívából tekinteni a helyzetekre.

Kérdezzük meg magunktól: „Mi a legrosszabb, ami történhet?” és „Mennyire valószínű, hogy ez bekövetkezik?”. Gyakran rájövünk, hogy a legrosszabb forgatókönyv nem is olyan valószínű.

5. Gondolatolvasás

Gyakran azt hisszük, hogy tudjuk, mit gondolnak mások rólunk, és ez általában negatív. Például azt feltételezzük, hogy a kollégáink kritizálnak minket a hátunk mögött.

Hogyan küzdjük le?

Ne feltételezzünk dolgokat, inkább kérdezzük rá, ha valamiben bizonytalanok vagyunk. Ez segít elkerülni a félreértéseket és a felesleges stresszt.

6. „Kell /Muszáj” gondolkodás

A „kell” és a „muszáj” szó használata során irreális elvárásokat támasztunk magunkkal szemben, mint például „Mindig tökéletesnek kell lennem.” vagy „Muszáj pontosnak lennem.” vagy „Soha nem szabad hibáznom.”.

Hogyan küzdjük le?

Cseréljük le a „kell” szavakat olyanokra, amelyek reálisabbak és megengedőbbek, mint például „Jó lenne, ha …” vagy „Szeretném, ha …”. Ez segít enyhíteni a nyomást és csökkenteni a stresszt.

7. Fekete-Fehér gondolkodás

A fekete-fehér gondolkodás során mindent abszolútumokban látunk: vagy teljesen sikeresek vagyunk, vagy teljesen kudarcot vallunk, nincs középút.

Hogyan küzdjük le?

Próbáljunk meg árnyaltabban gondolkodni. Ismerjük el, hogy a dolgok gyakran a szürke 50 árnyalatában játszanak, és a sikernek sokféle formája van. Minden apró lépés előrehaladás, még akkor is, ha nem tökéletes.

8. Érzelmi érvelés

Az érzelmi érvelés azt jelenti, hogy a saját érzéseink alapján vonunk le következtetéseket a valóságról.

Ha például idegesnek érezzük magunkat egy prezentáció előtt, azt gondoljuk, hogy biztosan rosszul fog sikerülni.

Hogyan küzdjük le?

Kérdőjelezzük meg az érzelmeinket és próbáljuk meg objektíven értékelni a helyzetet.

Csak mert idegesek vagyunk, nem jelenti azt, hogy rosszul fogunk teljesíteni. Az érzéseink nem feltétlenül tükrözik a valóságot.

9. Perszonalizáció

A perszonalizáció során minden rossz dolgot magunkra veszünk, még akkor is, ha nincs közvetlen kapcsolatunk az eseménnyel.

Ha például egy kolléga rosszkedvű, azt gondoljuk, hogy biztosan mi csináltunk valamit rosszul.

Hogyan küzdjük le?

Emlékeztessük magunkat, hogy nem rólunk szól minden. Az embereknek saját problémáik is vannak, és nem minden helyzetért vagyunk felelősek.

Emlékezz erre:

Az önérvényesítés introvertáltként nem egyszerű feladat, de a mentális csapdák felismerésével és leküzdésével jelentősen javíthatjuk a képességünket. Ne feledjük, hogy az önérvényesítés tanulható, és minden egyes lépés, amit ennek érdekében teszünk, közelebb visz minket a sikerhez.

Az önérvényesítés nem arról szól, hogy mindig tökéletesek legyünk, hanem arról, hogy merjünk kiállni magunkért és higgyünk a saját értékeinkben.

Hajrá introvertált sorstársaim, vár ránk a világ!