5 pontos útmutató, hogyan magyarázd el az introvertáltság fogalmát

Annak ellenére, hogy egyre többször kerül szóba az introvertáltság a médiában, sokan vannak, akik még nem is hallottak róla vagy nem igazán tudják mit is jelent az introvertáltság fogalma.

 

Sokan közülük extrovertáltak, de jó néhányan maguk is introvertáltak, csak még nem foglalkoztak tudatosan e személyiségtípus jellemzőivel.

 

Úgy gondolom, hogy introvertáltként a mi felelősségünk mások felvilágosítása az introvertáltság jellemzőiről, ha szeretnénk egy kiegyensúlyozottabb életet élni ebben az extrovertáltaknak kedvező világban.

 

Legyünk hát kezdeményezőek, beszéljünk róla mi és romboljuk le a mítoszokat! Ehhez szeretnék segítséget nyújtani az alábbi rövid útmutatóval. (Az egyoldalas Súgólapot a cikk végén letöltheted!)

 

 

5 pontos útmutató az introvertáltság fogalmának megértéséhez

 

 

1. Beszéljünk az energiaszint jelentőségéről

 

Kulcs fontosságú tényező, hogy az introvertált és az extrovertált személyiségtípus eltérő módon nyeri, illetve veszíti el az energiáját.

 

Az introvertáltak az egyedül töltött időből („énidő”) nyernek energiát és az emberek között töltött idő arányában csökken az energiaszintjük, ugyanakkor az extrovertáltak annál energikusabbnak érzik magukat, minél több időt vannak emberek között, és az ő energiaszintjüket az egyedüllét csökkenti.

 

Ez a tény gyakran felnyitja azon extrovertáltak szemét, akik nincsenek tudatában annak, hogy az introvertáltak másképp látják a világot.

 

Az extrovertáltak azt hiszik, hogy azzal segítenek introvertált barátaikon, ha éjszakai bulikba rángatják el őket, vagy hosszasan társalognak, hogy ne hagyják őket egyedül. Nem veszik észre, hogy ezzel csak továbbrontják a helyzetet az intro barátaik számára.

 

Ez az információmorzsa életmentő lehet azon introvertáltak számára is, akiket folyton azzal macerálnak, hogy túl sok időt töltenek egyedül.

 

 

 

 

2. Beszéljünk az eltérő igényekről

 

Miután tisztáztuk az introvertáltak eltérő energiaciklusát, érdemes kihangsúlyoznunk a pihenőidő (azaz „énidő”) fontosságát.

 

Ez azt jelenti, hogy egy-egy társasági esemény után fel kell töltenünk a lemerült elemeinket! Szükségünk van pár órára vagy akár pár napra, hogy kiheverjük és visszanyerjük az erőnket. Az egyik rendezvényről a másikra járás roppant kimerítő számunkra.

 

Érdemes azt is megemlítenünk, hogy a nyüzsgő, zsúfolt, túl világos és hangos helyszínek szintén elszívják az introvertáltak energiáját, ezért ezt kerülni igyekeznek.

 

Ha azonban részt veszünk ilyen rendezvényeken, akkor mindenképpen szükségünk van pihenőidőre az esemény előtt és után is!

 

Szeretném kihangsúlyozni, hogy a legtöbb introvertált élvezi más emberek társaságát, azonban a kisebb létszámú csoportokat részesíti előnyben. Nagyobb rendezvényeken is jól érezheti magát, de előbb-utóbb az energiaszintje a kritikus szint alá csökken, és akkor angolosan távoznia kell.

 

Az introvertáltak nem hangulatgyilkosok, amikor „korán” távoznak egy társasági eseményről. Igyekeznek elkerülni az olyan nagymértékű energiaveszteséget, aminek negatív hatásai akár napokra is kiüthetik őket.

 

 

 

 

3. Beszéljünk a tévhitekről

 

Elképzelhető, hogy a személy, akivel beszélgetünk nincs tisztában az introvertáltság fogalmával, de az introvertált szóról mégis „negatív tulajdonságok” jutnak eszébe.

 

Fontos megjegyeznünk, hogy az introvertáltság NEM jár kéz a kézben automatikusan az alábbi tulajdonságokkal: pl. félénk, szorongó, antiszociális. (Ez csak néhány tévhit a 11-ből.)

 

Az introvertáltak és az extrovertáltak is LEHETNEK félénkek, szorongóak vagy antiszociálisak, DE nem azért, mert introvertáltak vagy extrovertáltak.

 

Halkan jegyzem meg, hogyha egy introvertáltat tartósan egy extrovertált életstílusba kényszerítenek, az a szorongása forrásává válhat, és ez a tévhitet erősítheti.

 

 

 

 

4. Beszéljünk az introvertált – extrovertált skáláról

 

Nem minden fekete és fehér, hanem árnyalatok is léteznek. Ez igaz az introvertáltság és extrovertáltság mértékére is.

 

Igenis vannak olyan introvertált típusú emberek, akik élvezik a társasági eseményeket vagy éppen a nem introvertált-barát rendezvényeket is. Azonban a kimerültségüknek, az esemény utáni összezuhanásuknak már nem vagyunk szemtanúi.

 

 

Szétszórva helyezkedünk el a skála két vége között, amelynek középső részén a kevert (ambivertált) típus található.

 

 

 

 

5. Beszéljünk a saját igényeinkről

 

Mi, introvertáltak sem vagyunk egyformák. Említsünk személyes példákat a fentiekben említett jellemzőkre, amikor szeretteinknek, munkatársainknak, ismerőseinknek vagy idegeneknek magyarázzuk az introvertáltság fogalmát.

 

Például:

• Elmesélhetjük, hogy nagyon jól éreztük magunkat a pénteki bulin, de a szombati rendezvény már túl sok lett volna. A hétvégi „énidőre”, egyedüllétre szükségünk van, hogy feltöltsük az energiatartalékainkat.

 

• Nem vagyunk antiszociálisak, csak hamar kimerülünk társasági helyzetekben, így szeretünk egyedül ebédelni, ami segít megemelni az energiaszintünket a délután hátralévő részére.

 

• Az egyedül végezhető tevékenységek mellett számunkra az is feltöltődés, ha ketten közösen csinálunk valamit, amiben elmélyedhetünk, és nem igényel felesleges társalgást. (Pl. kirándulás, kutyasétáltatás, kártyázás, kertészkedés stb.)

 

Töltsd le innen PDF-ben az Introvertáltság egyoldalas Súgólapját, nyomtasd ki és vidd magaddal. Vedd elő, ha szeretnél valamelyik sorstársadnak segíteni, vagy megértetni magad egy extrovertáltabbal.

 

 

 

 

Az introvertáltság és extrovertáltság bővebb, tudományosabb megközelítéséről ebben a korábbi bejegyzésemben olvashatsz.